Birtokvédelem

Amennyiben a birtokost a birtokától tilos önhatalommal jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. Birtokvédelmet a jegyzőtől abban az esetben lehet kérni, ha a birtokháborítás egy éven belül történt. A birtokos közvetlenül a bíróságtól kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, ha a birtokháborítás kezdetétől számított egy év eltelt, vagy ha a felek azt is vitatják, hogy kinek van jogalapja a birtokláshoz.

Ügyintézés

Amennyiben a birtokost a birtokától tilos önhatalommal jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. Birtokvédelmet a jegyzőtől abban az esetben lehet kérni, ha a birtokháborítás egy éven belül történt. A birtokos közvetlenül a bíróságtól kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, ha a birtokháborítás kezdetétől számított egy év eltelt, vagy ha a felek azt is vitatják, hogy kinek van jogalapja a birtokláshoz.

 A jegyzői birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

• a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét),

• a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét),

• az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét),

• a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését (ideértve a cselekmény leírását),

• a birtokvitával érintett dolog megjelölését,

• a birtoksértés időpontjára történő utalást (folyamatosan fennálló birtoksértő állapot esetén a birtoksértés kezdő időpontja),

• a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,

• a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

A kérelemhez csatolni kell:

• A kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat. A bizonyítékoknak igazolnia kell, hogy a kérelmező birtokos volt, továbbá, hogy birtokától megfosztották, illetőleg birtoklásában zavarták.

• Képviselő (meghatalmazott) eljárása esetén szabályszerű meghatalmazást.  Cég esetében a képviseletet ellátó személy aláírási címpéldány másolattal igazolja képviseleti jogosultságát. Társasház esetében a közös képviseletet ellátó igazolja képviseleti jogosultságát.

• Amennyiben a birtoksértés ingatlant érint az érintett ingatlan tulajdoni lapjának, vagy bérleti szerződésének vagy adásvételi szerződésének másolatát.

• Az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.

Az ellenérdekű fél (akivel szemben a birtokvédelmet kérik) a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban, vagy szóban nyilatkozatot tehet.

A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az ügyintézési határidő kezdetétől számított tizedik ügyintézési napig fogadhatja be. Ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján köteles meghozni határozatát. A határozatban – ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta – elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt eltiltja a birtoksértő magatartástól.

A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha:

• a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak, megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,

• valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,

• a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,

• a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,

• ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.

Felhívjuk a birtokvédelmi eljárásban érintettek figyelmét, hogy a bizonyítékok bemutatására a felek kötelesek. A felek által elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles. Bizonyítékot kizárólag a bizonyítási eljárás befejezéséig szolgáltathatnak a jegyző részére.

Az elsőfokú határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát három napon belül végre kell hajtani.

Alkalmazott jogszabályok

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

• a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (X.16.) Kormányrendelet

• az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény

•  az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény , a bírósági végrehajtásról 1994. évi LIII. törvény (végrehajtási eljárásban)

A határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a birtokvédelem kérdésben hozott határozatomat sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Bajai Járásbíróságtól (de hivatalomban benyújtott) a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását. A jegyző a keresetlevelet 8 napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a bírósághoz. A csatolni kívánt dokumentumok együttes mérete nem haladhatja meg a bíróságok központi honlapján (www.birosag.hu) közzétett maximális nagyságot. Meghaladó méretnél a beadványt adathordozón kell beküldeni, melyet az adatlapon jelezni kell.

A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

Fogalommagyarázat, tájékoztatás a birtokvédelem további eszközeiről:

Birtokos: Az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került. A birtokos személyét elsősorban a tényleges hatalmi helyzet határozza meg.

A birtokvédelemre a birtokos jogosult. Megilleti a birtokvédelem minden birtoksértővel szemben – annak az egynek a kivételével, akitől ő a birtokot maga is tilos önhatalommal szerezte meg.

Egy dolognak egy időben több birtokosa is lehet. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti.

Birtoksértő: A birtoksértő személyének a meghatározásához abból célszerű kiindulni, hogy ki az, aki magatartásával megvalósítja a tilos önhatalmat, illetőleg abból, hogy a kérdéses magatartás kinek az érdekében következik be. A birtoksértő általában a saját érdekében cselekszik.

Tilos önhatalom: Tilos önhatalmat gyakorol, aki a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztja vagy birtoklásában zavarja.

 A birtokvédelem további eszközei:

 A Polgári Törvénykönyv a jegyző birtokvédelem mellett a birtokvédelem további két eszközét ismeri:

Önhatalom:

A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

Birtokper:

Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól.  A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt.